1.1 Szervezet neve

Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet - Nyírő Gyula Kórház

1.2 Szervezet elérhetősége

Vezető: med. habil. Dr. Erőss Lóránd PhD

Cím: 1135 Budapest, Lehel utca 59-61.

Telefon: 36-1-451-2600

1.3. A programok, szolgáltatás neve

Tudat-törő szabadulószoba.

1.4. A program, szolgáltatás indításának időpontja

2017

1.5. A program, szolgáltatás felelőse és elérhetősége

A program, szolgáltatás keretében végzett tevékenység részletes leírása

A prevenciós szabadulószoba a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai Intézet – Drogbeteg Gondozó és Prevenciós Központ, illetve a XIII. kerületi Prevenciós Központ együttműködésében valósult meg, az EMMI ’KAB-ME-16-C’ téma- számú prevenciós pályázat keretében. A program koncepciója szerint a célpopulációt képező tizenéves résztvevők öt-hat fős csoportokban játszanak. A szobába lépve egy szerhasználó tudatába kerülnek, ahonnan a megadott időn belül (45 perc) ki kell szabadulniuk (lásd: Tudat-törő). A játék sikeres teljesítése egymásra épülő lépésekben zajlik – hol számzáras lakatokat kell kinyitni, hol feladványokat megoldani, vagy éppen egy kulcsot megtalálni. Ezek egy része kooperációt igényel, ily módon a résztvevők a pozitív egymásrautaltság élményét is megtapasztalják. Az egyes feladatok a narrátor életútjához kötődnek, a születés előtti magzati léttől egészen a tizenéves korig bezárólag. A feladatok által megismerhetjük a szerhasználat pre- és perinatális (pl. édesanya szerhasználata), gyermekkorhoz (családi dinamika) és serdülőkorhoz (pl. izoláció) köthető kockázati tényezőit, a kortárs közeg meghatározó mintaadó szerepét, a traumatizáció következményeit, az egyes pszichoaktív szerek történetét, hatóanyagát és jellemző pszichofarmakológiai jellemzőit. Legfőképpen pedig megismerhetjük egy fiatal férfi egyéni sorsát – ezáltal destigmatizációs célt tűzve ki –, aki „saját elmondása” szerint leginkább a társas elszigeteltség miatt kezdett el pszichoaktív szereket fogyasztani, vagy éppen szerencsejátékozni. A szoba tehát a gamification koncepcióját követve játékelemekből építkezik. Egyfelől információt ad át, ily módon edukációs feladatokat lát el, másfelől érzékenyít, hiszen egy szerhasználó életútjába, gondolataiba és érzelmi reakcióiba pillanthatunk bele a játék során – kiemelve, hogy a szerhasználat többnyire öngyógyítási kísérlet. A 45 perces játékélményt megközelítőleg 30 perces kiscsoportos diszkusszió követi. Ennek során alkalom nyílik a megszerzett élmény feldolgozására, illetve az átadott információ elmélyítésére. A beszélgetés során az alábbi főbb témák kerülnek megvitatásra: • Miért kezdett el pszichoaktív szert használni a történet hőse? • Milyen kockázati és protektív tényezőkkel találkozott élete során? • Mit tudtunk meg a pszichoaktív szerek hatásairól/veszélyeiről? • Mi segíthet a hősnek a jövőben? Melyek a felépülés lehetőségei?

D.3.1. Program/szolgáltatás által elérni kívánt végső célcsoportot

D.3.2. Mely csoportokra irányul a program, szolgáltatás?

• Általános populáció

D.3.3. A célpopulációról rendelkezésre álló információk

D.3.4. Hány főt értek el

D.3.5. Hogyan, milyen módon lépnek kapcsolatba a célcsoporttal?

D.3.6. A program/szolgáltatás megvalósításának helyszíne

D.3.7. Van-e valamilyen közbenső (közvetítő) célcsoport, melyet felhasznál a végső célcsoport, illetve az abban megvalósítani kívánt célok eléréséhez? (pl. szülők, családgondozók, stb.)

D.4.1. Végső cél

D.4.1.1. A program, szolgáltatás során közvetlenül megcélzott magatartások

• Alkoholfogyasztás
• Dohányzás
• Visszaélésszerű gyógyszerfogyasztás
• Egyéb legális drogok fogyasztása
• Tiltott szerek fogyasztása

D.4.2. Specifikus (közbenső/rövidtávú) célok

P.D.4.3. A teljes program megvalósításának egyes paraméterei

P.D.4.4. Az egyes specifikus célokhoz kapcsolódó módszerek és paraméterek