1.5.1. Programvezető neve: Ildikó Hentes

1.5.2. Telefon: 36-20-263-3567

1.5.3. E-mail: hentes.ildiko@baptistasegely.hu

D.3.1.1. Életkori jellemzők: 14-50 évesek.

D.3.1.2. Földrajzi jellemzők: Komárom-Esztergom megye, Budapest, Pest megye, Veszprém megye.

D.3.4.1. Ténylegesen hány főt ért el 2019-ben? 116

D.3.4.2. Hány főt ér el egy átlagos évben? 120

Semmilyen formában nem jelenünk meg az iskolákban

• A programot végrehajtó szervezet által biztosított helyszín (pl. családsegítő szolgálat irodája, ellátóhely, sportklub stb.)

Nincs.

A megelőző-felvilágosító szolgáltatás célja a rendszeres fogyasztás megelőzése, a függőség vagy egyéb magatartási zavarok irányába történő további progresszió megállítása, a kockázatos, veszélyes szerfogyasztás időtartamának és gyakoriságának csökkentése/minimalizálása, az egészséges életmód, a különböző életvezetési készségek fejlesztése és az önreflexió kialakítása. Mindemellett, mint büntethetőséget megszüntető oknak, a megelőző - felvilágosító szolgáltatásnak célja a büntetőeljárás megszüntetése is.

Az első specifikus cél: Hiányelemzés: • Az alapvető (fiziológiai) szükségletek hiányának esetében (étel, lakhatás) a szociális ellátórendszer által nyújtott lehetőségekről tájékoztatás a kliens részére. Saját intézményi erőforrások segítségével adományozás keretében étel, ruha adományok eseti vagy rendszeres elérésének biztosítása. Lakhatással kapcsolatos szükségletek: ideiglenes vagy tartós lakhatási lehetőségek megteremtésének elősegítése, támogatása krízis, illetve az ellátás idején, illetve annak befejezését követően. • A stabilitás (biztonsági szükséglet) megteremtése érdekében az egészségi állapotot befolyásoló betegségek kezelésének fontosságára való figyelemfelhívás. Az általános egészségi állapottal kapcsolatos szükségletek: a droghasználat kockázatainak megelőzése és csökkentése (pl. fertőző; betegségek); az általános egészségi állapot javítása. • A pénzügyi biztonság megteremtése érdekében munkába állás segítése, támogatások megszerzésével kapcsolatos ügyintézés segítése. Foglalkoztatási szükségletek: az alapkészségek fejlesztése (általános iskolai követelmények) a specifikus, a munkaerőpiaci pozíció javítását célzó képzésekig, illetve átképzésekig. • A személyes biztonságot fenyegető helyzetek megszüntetése a kompetencia határokon kívül külső szakemberek, intézmények segítségével. • A bűnelkövetői magatartásokkal kapcsolatos szükségletek: elterelés jogi következményeiről tájékoztatás (bűnügyi költség, két éven belüli újabb fogyasztás, jogok és kötelezettségek).

Az első specifikus célhoz kapcsolódó koncepció: A Maslow-féle szükséglethierarchia motivációs elmélete. A szükséglethierarchia szintjeinek felmérése, a deficit szükségletek feltérképezése segíti a szükséges teendők meghatározását a hiányok enyhítése, megszüntetése érdekében. A szükséglet-meghatározás során érintett területei: – testi-lelki egészségi állapot, – családi kapcsolatok, – baráti és egyéb társas kapcsolatok, – iskola, – munkahely, – szabadidő, - drog és alkohol fogyasztási szokások, - jogi státusz.

A második specifikus cél: Az életvezetés és egészségmagatartás területén jelentkező esetleges nehézségek feltárása, mentálhigiénés célok: • Kapcsolatok kialakítása és kölcsönösen kielégítő fenntartása, különös tekintettel a párkapcsolatokra, a családi-, baráti- és kortárs kapcsolatokra, valamint a tanár–diák kapcsolatra. • A közösséghez való tartozás igényének erősítése, közösségi programokban való részvétel motiválása. • Személyiség- és identitásfejlődés, különös tekintettel a sarkalatos serdülőkori életkori krízisekre. • Önismeret, kommunikáció, probléma-megoldó képesség fejlesztése.

A második specifikus célhoz kapcsolódó koncepció: Személyre szabott, a kliensek szükségleteit és igényeit szem előtt tartó szolgáltatásnyújtás fontosságának elve (pl. az aktuális résztvevők személye, motiváltsága, behozott életeseménye meghatározó szempont a kliensekkel való foglalkozás módszerei, az adott munka kimenetele szempontjából). Különféle, módszerspecifikus eredmények érhetők el: 1, A résztvevők fejlődése az újratanulástól, a visszajelzésektől, a csoportkohéziótól, az egyedüllét érzésének a cáfolatától várható. 2, Mélyebb szintű önismeretet.

Össz. óraszám: 24

Óra hossza: 45 perc

Az első specifikus célhoz kapcsolódó módszerek: Az elterelés keretében ezen célok megvalósulása egyéni konzultációk formájában történik, Rogersi segítő beszélgetés módszer alkalmazásával. A szükséglet-meghatározás elsődleges eszköze a strukturált interjú. A strukturált interjú szükség esetén az előzetes állapotfelmérést követően további olyan ismereteket biztosít az esetgazda számára, melyek lehetővé teszik, hogy a klienssel közösen, annak valódi szükségleteihez igazodó egyéni beavatkozási tervet dolgozzon ki. •A szükséglet-meghatározás során használt validált mérőeszközök: EuroADAD, ASI tesztek. •Egyéb segédlet: Kézikönyv; Szükséglet-meghatározás – kezelés, ellátás Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet, TÁMOP 5.4.1/08/1. sz. kiemelt projekt •segítő beszélgetés A segítő beszélgetés módszertana szerint a főbb jellemzői: kliens-központú; non-direktív; pozitív elfogadás; empátiás megfigyelés; feltétel nélküli elfogadás; a kliens érzelmeinek átélése és visszatükrözése; a segítő kongruens magatartása.

A második specifikus célhoz kapcsolódó módszerek: A csoportok nyitott csoportként működnek (szabad interakciós csoport, saját élményű, encounter csoport). A csoportos alkalmakon elsősorban szociálterápiás szerepjáték módszere kerül alkalmazásra. A módszer játékformákat kínál önmagunk és mások észlelésének (észlelésközpontú játékok), a csoportbeli szociális viselkedés, valamint az aktuális problémák észrevételének, strukturálásának és megoldási stratégiáinak javítására (csoportcentrikus és problémacentrikus játékok). Az SzTSzJ előnyben részesíti a kliensek egészséges énrészeire való építést, ezek önsegítő és öngyógyító erőit óhajtja mozgósítani. Mivel túlnyomórészt képek és szimbólumok segítségével dolgozik, a kliensek hamar letesznek az elhárító mechanizmusok használatáról. Az érzékelésen, észlelésen alapuló játékok az önészlelést és mások észlelését szolgálják; az egyéni élettörténet tudatosult és elfeledett mozzanataival, a bűntudattal és az egzisztenciális válságokkal foglalkoznak. Ezekre a játékokra jellemző a bizonyos tárgyakhoz vagy képekhez kapcsolódó élményekkel és érzésekkel való szembesülés, a másokba (helyzetükbe, személyükbe) való beleérzés, valamint a szimbólumok meghatározott használata. A csoportcentrikus játékok csoportbéli élményeket elevenítenek föl, illetve tesznek lehetővé. Visszatükrözik a csoport szerkezetét és a csoportfolyamatot, vagy a csoportban kialakuló kapcsolatok sajátosságaival, illetve a más csoportokhoz való viszony jellegzetességeivel foglalkoznak. A problémacentrikus játékok egy problematikus vagy zavarba ejtő (frusztráló) helyzet élmény- vagy cselekvési vonatkozásaival foglalkoznak. A probléma elemzésére, a cselekvési változatok kimunkálására, feldolgozására szolgálnak. Az SzTSzJ meghatározott játékszabályokat követ, amelyek segítik a klienst, hogy tudjon saját magán segíteni. A játékszabályok a csoportvezetőre és a csoport tagjaira egyaránt kötelezőek.

Főállásban: 1

Részállásban: 3